A Valentin nap története
Ki volt Valentin? Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre. Az egyik könyvben azt olvashatjuk, hogy két Valentin volt, kiknek történetéből egy legenda született, mások vitatják, hogy ketten lettek volna, egyes források viszont három Valentinről beszélnek. Íme néhány a különböző történetekből:
- Valentin római pap volt, aki Claudius császár üldöztetése alatt vértanúként halt meg i. sz. 269-ben vagy 270-ben. Valentin Terni püspöke volt, aki Rómában halt meg vértanúként.
- Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták és börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak: "Ne felejtsétek el Valentint!" és "Szeretlek benneteket!"
- Egy másik történet szerint Valentin pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket.
- Valentint bebörtönözték, mert megtagadta a pogány istenek imádását. A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával gyógyította meg a lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá: "A Te Valentinod"
|
A Valentin sztori
A Valentin nap története nem teljesen tisztázott,de az ismert,hogy nagyon régen - pontosabban i.e. 270 körül - egy Valentine nevű katolikus pap lelkészkedett Rómában.
Ebben az időben tiltotta meg II. Claudius uralkodó a fiatal férfiaknak, hogy megnősüljenek, mert úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak mint azokból, akiknek feleségük és családjuk van.
Amilyen romantikus férfi volt Valentine, felismerte, hogy ez döntés mennyire káros a fiatal férfiak számára és ezzel a határozattal csak nőni fog a titokban kötött házasságok száma.
Amikor Claudius rájött, hogy a pap a döntést ellenzi, halálra ítélte őt.
Egy legenda szerint, a valóságban Valentine az első "Valentin napi" üzenetet magának címezte. Mivel börtönben volt, azt hitték hogy egy őt látogató fiatal nőbe lett szerelmes. Halála előtt a pap egy szerelmes levelet írt a hölgynek, amit alá is írt: "A te Valentinod" – ez a kifejezés ma már szinte szállóige lett.
Bár a Valentine nap körüli igazság nem egészen tisztázott, minden történet a szeretetet, a kedvességet hangsúlyozza, azt a hősi és romantikus szellemet amit a pap megtestesített. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Tehát nem meglepő, ha February 14-én, a Valentin napon, szerte a világon sok szerelmes megemlékezik egymásról és megünnepli a szerelmesek napját.
A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból alakultak ki. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése.
Ha a Valentin-nap eredetét keressük, egészen az i. sz. 3. századi Rómába kell visszamennünk. Akkoriban még éhes farkascsordák veszélyeztették a Róma környékén élő pásztorok és nyájaik életét. A pásztorok védőszentje Lupercus isten volt. Az ő tiszteletére a római állattartók minden februárban megrendezték a Lupercalia ünnepét.
Mikor a kereszténység bevett vallás lett Rómában, az egyház döntése alapján az ősi pogány Lupercalia ünnepéből keresztény ünnepség lett. Így i. sz. 496-ban még a név is megváltozott, ettől kezdve már Szent Valentin napját ünnepelték február 14-én.
Több legenda is kering Valentin személye körül. Az egyik szerint Valentin egy római pap volt Claudius császár uralkodása idején. A császár a sok harc és háború miatt megtiltotta a házasságkötéseket. Valentin a törvénynek ellenszegülve mégis összeadta a párokat. Claudius ezért bebörtönözte a papot, aki később a rabságban meghalt.
Egy másik verzió szerint Valentin keresztényként élt az akkor még pogány Rómában. Hite miatt börtönbe vetették. Itt összebarátkozott a börtönőr lányával, akit imájával meggyógyított a vakságból. A császár mégis kivégeztette i. sz. 269. február 14-én.
A névhúzás szokása továbbra is megmaradt, de ebben az időben már szentek neveit helyezték egy urnába. A fiatalok a következő évben megpróbáltak úgy élni, ahogy azt az általuk kihúzott szent is tette. A 14. századtól újra visszatért a szokás, hogy lányok neveit húzták.
Angliában a fiúk védelmezték azt a lányt, aki a névhúzás során a párjuk lett. A fiatalok szerelmi zálogot is cseréltek egymással. Később csak a fiú adott ajándékot a lánynak. Ez a szokás már elég hasonló a mai gyakorlathoz.
Az első Valentin-napi üdvözlő kártya az 1780-as évekből származik. Különösen Németországban volt kedvelt és úgy hívták, hogy ,,Freundschaftskarte".
A Bálint név nagyon népszerű volt már a középkorban is. Számos magyarországi kápolna védőszentje Bálint. Sokféle - leginkább a földhöz és az állatokhoz fűződő - szokás jellemezte ezt a napot. Némely vidéken böjtöltek, máshol az állatok itatóvizébe szenteltvizet cseppentettek. A gazdák Bálint napján, napkelte előtt megkerülték birtokaikat, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák majd a szőlőtől.
A néphit úgy tartja, hogy a madarak ezen a napon választanak párt maguknak. Mint ahogy ez egy magyar dalban is szerepel: ,,Tavaszi szél vizet áraszt, minden madár társat választ..."
Valentin naphoz kapcsolódó linkek: www.valentinnap.lap.hu | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
