Húsvét

A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig tojni kezdenek.

A karácsony mellett a húsvét a legnagyobb ünnep, amelyet Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartunk meg évről-évre. A hit szerint a nagyböjt idején senki sem ehet húst, csak azt, "amit az ég harmatja termelt". Azaz vizet, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt. Majd amikor a nagyböjt letelik, húsvét vasárnapján a reggeli misén megszentelik az ételt - manapság a báránysült helyett már a sonkát, a kalácsot és a tojást -, s ezután már sor kerülhet az étkezésre, a húsvétra.

Az ünnep azonban jóval régebbi, mint a kereszténység, hiszen ismert volt az ószövetségi zsidó pészach, amelynek megtartására már Jézus idejében Jeruzsálembe sereglettek a zarándokok. A pészach egyben a kovásztalan kenyér ünnepe is volt. 

A Biblia szerint ugyanis a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak a távozásra Egyiptomból, hogy a kenyértésztát megkelesszék és kisüssék, ezért a kovásztalan tésztát útközben, a nap tüzén szárították meg, s lett belőle a pászka.

A húsvét előtti böjtöt az idővel kialakuló világvallások is átvették, és nemcsak a keresztények, hanem a negyvennapos ramadánnal a muzulmánok is. Az őskeresztények a nagyböjtöt annak az emlékére tartották meg, hogy Jézus negyven napig böjtölt a pusztában. A keresztény korban jóideig a húsvét jelentette az év kezdetét. A nikaiai zsinat azonban úgy határozott, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra essék.

Sokáig az ünnepélyes keresztelés is része volt a nagyszombati feltámadással kezdődő, körmenettel összekapcsolt ünnepnek, s ennek emléke a locsolás. Az egyház a XIII. században minden hívő számára kötelezővé tette a húsvéti szentáldozást. A protestánsoknál a húsvét az évenként előírt úrvacsoravétel ideje. A húsvéthoz szinte minden népnél sok szokás kötődik még a kereszténységet megelőző korból. Hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték az emberek. A legrégebbi szimbólum bizonyára a tojás, amelyet idővel az élet színére, pirosra festettek. A tojás jelképe megtalálható az ókori egyiptomiaknál, a perzsáknál, a kínaiaknál, de az ószláv és az ógermán népek is tojást ajándékoztak egymásnak. Ezt átvette a kereszténység is. S mivel a tojás az ősi megtermékenyítési mítoszokat úgyszintén szimbolizálja, érthető, hogy Közép-Európában húsvét hétfőjén a lányok miért adnak festett tojást az őket vízzel - manapság inkább már illatosított vízzel, kölnivel - meglocsoló legényeknek. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Az ötletet az adta, hogy az ünnep idején a Hold úgy néz ki, mint a nyuszimintás tojás. Ráadásul ez az állat szaporasága miatt a megtermékenyítést is szimbolizálja. A húsvéti ajándékok elrejtése szintén a széderestéhez kötődik, amikor morzsát kell keresni, hogy tiszta maradjon a lakás.  Locsolóversek Gyermekversek Kerek erdőn jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Meg szabad-e locsolni? Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok. Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat. Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással! Zöld erdőben jártam, Két őzikét láttam. Az egyik kacsintott, Ide a forintot! Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok. Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával! Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom! Versek fiataloknak Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi! Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három! Ó, tavasszal újult ékes liliomok, Öntözésre méltó gyönyörű virágok! Már eljött az idő, hogy megújuljatok, A Szentlélek Isten szálljon tireátok. No, ti cimboráim, csuporra, vederre, Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre! Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak, Adjon egy pár hímest, Szívemből kívánom, kegyelem magának! Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet! Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő. Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő! Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére, Istentől azt kérem, piros tojás a bérem! Szabad-e locsolni? Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! Eljött a szép húsvét reggele, Feltámasásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. Humorosabb verziók Egy tök, két tök, öntök. Van nekem egy locsolóm, Nem kölni van benne. Ha én azt itt elővenném, Nagy sikoltás lenne! Zöld a moha, zöld a páfrány, Megöntözlek házisárkány! Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is, Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!    Húsvéti linkek: www.unnep.lap.hu