Szia!

Itt majd Mikul�sos t�rt�netek,keletkez�s �s esetleg m�sik men�ben k�pek is lesznek. A szerkeszt�

T�rt�nt egyszer, hogy egy elszeg�nyedett pattarai nemesember olyan komoly ad�ss�got halmozott fel, hogy l�nyainak m�r enni sem tudott adni. Nem volt m�s v�laszt�sa, mint hogy le�nyai �rtatlans�g�t bocs�ssa �ruba, s �gy szabad�tsa meg mindannyiukat a nyomort�l. Mikl�s azonban amikor meghallotta ezt a sz�vfacsar� t�rt�netet, elhat�rozta, hogy seg�t a csal�don. �jszaka a h�zukhoz lop�zott, �s egy p�nzzel teli ersz�nyt (zs�kocsk�t) dobott be a f�lig nyitott ablakon. A legid�sebb l�nynak �gy meglett a hozom�nya, s �t f�rjhez tudta adni az apa. K�s�bb, mikor a csal�d ism�t nagy nyomorban �lt, s a m�sodik l�nyt kellett volna �ruba bocs�tani, a j�t�kony Mikl�s ism�t a seg�ts�g�kre sietett. Megint p�nzt dobott titokban a h�zba. A m�sodik l�ny is f�rjhez mehetett. A harmadik l�ny, mikor hasonl�an k�ts�gbeejt� helyzetbe ker�lt, szint�n megkapta t�le az adom�nyt. Senki nem tudta, ki volt a j�t�kony �jszakai adakoz�, de az apa k�v�ncsi volt, ez�rt harmadik alkalommal kileste, ki dobja be a p�nzt. Megl�tta Mikl�st, �s mindenkinek elh�resztelte a nev�t.

Szent Mikl�s, (december 6.) a kis�zsiai Myra szent p�sp�ke, a keleti egyh�z m�ig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy �jjel h�rom szeg�ny l�ny ablak�ba h�rom zacsk� aranyat tett, hogy megszabad�tsa �ket a szeg�nys�gt�l, �s tisztess�gesen f�rjhez mehessenek.

A legenda szerint Mikl�s az ablakba tett aj�nd�k�val megmentette a l�nyok becs�let�t. Innen ered az a szok�s, hogy a gyerekek sz�pen kitiszt�tott cip�j�ket az ablakba �ll�tj�k aj�nd�k rem�ny�ben.
St�jerorsz�gban Szent Mikl�s �nnep�nek el�est�j�n a Mikul�s- m�r igen r�g�ta - aj�nd�kot tesz az ablakba tett cip�kbe - persze csak a j� gyermekek�be. M�sutt szem�lyesen t�r be a h�zakba, megaj�nd�kozni �ket.

A Mikul�s-nap szok�sai a polg�rs�g megjelen�s�vel alakultak ki, s nagy val�sz�n�s�ggel Ausztri�b�l ker�ltek hozz�nk.

B�r a Mikul�s �nnepl�se els�sorban a polg�rs�g k�r�ben terjedt el, az�rt e jeles napon val� aj�nd�koz�snak a magyar paraszts�g k�r�ben is voltak hagyom�nyai. A pog�ny babon�kat, a n�pi j�t�kokat n�mileg �tmentve, a di�kok apr�szentek napi p�sp�kv�laszt�s�nak szok�saival �tv�zve alakult ki a hazai �n. Mikul�s-j�r�s, f�leg a Dun�nt�lon, Csall�k�zben �s az Ipoly ment�n. E ritu�l� szerint l�ncos, �larcos, olykor szalm�ba burkolt Mikul�s �s a k�s�ret�ben l�v� �rd�g ijesztgette az utc�n a kisgyermekeket, de a fon�h�zban a fiatalokat is. A sz�nes, kavarg� menet sz�m�ra a t�l �r�meit k�sz�nt� felvonul�ss� v�ltozott, a fiatals�g tal�lkoz�s�nak �nnepi alkalm�v�.

A gyerekek persze mindig tudni szerett�k volna, mit csin�l a T�lap�, amikor nem aj�nd�kokat osztogat. �gy sz�letett meg a Mikul�s-legenda, mely szerint a finn Lappf�ld�n lakik, �s r�nszarvas sz�non k�zlekedik.

Az eur�pai n�pekn�l a Mikul�st kezdetben hossz� �sz szak�ll�, f�ldig �r� k�p�nyeget visel� aggasty�nk�nt �br�zolt�k. Angli�ban a XVII. sz. �ta jelen�tik meg, m�ig legn�pszer�bbek a viktori�nus kor mikul�sai. Szent Mikl�s �nnepe Amerik�ban a XIX. sz�zadban keveredett �ssze kar�csony �nnep�vel, ekkor v�lt Christmas Fatherr�. Amerik�b�l az 50- s �vekben (XX. sz) terjedt el az �n. amerikai t�pus� Mikul�s, aki pirospozsg�s, jovi�lis, pocakos, mosolyg�s. Ruh�zata is megv�ltozott: r�vid, pr�mmel szeg�lyezett kab�tot �s f�lhossz� csizm�t hord. M�r nem igaz�n hasonl�t hajdani n�vad�j�ra, a szent�let� Mikl�s p�sp�kre.

Az aj�nd�koz�s hagyom�nya, �s Szent Mikl�s eml�ke, azonban m�ig megmaradt.


A Mikul�s nevei:

Amerik�ban �s Kanad�ban: Santa Claus
Angli�ban: Father Christmas
Braz�li�ban �s Peruban: Papa Noel
D�ni�ban: Sinter Klaas
Finnorsz�gban: Joulu Pukki
Franciaorsz�gban: Pere Noel
Hollandi�ban: Kerstman
Jap�nban: Jizo
K�n�ban: Shengdan Laoren
Magyarorsz�gon: Mikul�s, T�lap�
Marokk�ban: Black Peter
N�metorsz�gban: Christindl
Norv�gi�ban: Julenissen
Olaszorsz�gban: Befana vagy Babbo Natale
Oroszorsz�gban: Gyed Moroz
Spanyolorsz�g: Papa Noel
Sv�dorsz�gban: Jultomten

Mikul�ssal kapcsolatos linkek: www.digitalismikulas.hu , www.mikulas.lap.hu