Szilveszter

Szilveszter est�j�t �s �jszak�j�t ma is – hasonl�an, mint r�gen, de igazodva a mai korhoz – �nnepl�sek �s rendezv�nyek �lelik k�r�l. M�g ma is �l az al�bbi mond�s: Amilyen az �j�v napja, olyan lesz az eg�sz esztend� is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket – att�l f�gg�en, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat – ideig �r�ig meg is szoktunk tartani.

A szilveszter �s �j�v tal�n a leggazdagabb babon�kban
M�g a hitetlenek is „var�zsolnak” valamit ezen a napon. �larcot h�znak, hogy elijessz�k az ��vet mag�val viv� szellemet, vagy szerencsep�nzt tesznek a t�rc�jukba. Sok csal�dban szok�s ezen a napon a szerencsepog�csa s�t�se. A legjobb nap ez a gazdags�g var�zsl�sra, gazdagg� teszi az �j esztend�nket, ha ilyenkor p�nzt tal�lunk.

A szerencsepog�csa �gy k�sz�l, hogy a sima pog�cs�k egyik�nek k�zep�be �rm�t tesz�nk, �s aki megtal�lja, azt �ri abban az �vben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pog�csa m�g az ��vben elfogyjon.

A hagyom�nyos �telek fogyaszt�sa is b�s�get, szaporas�got, f�leg anyagi gyarapod�st var�zsol. A lencse, a bab, vagy b�rmilyen apr� szemes �tel fogyaszt�sa szerencs�t hoz. A malac el�re t�rja a f�ldet, vagyis „kit�rja a szerencs�t”, s�t kunkori fark�t meg is lehet markolni, �gy azt�n garant�lhatjuk a szerencs�nket a k�vetkez� �vre. A l�basj�sz�g, csirke, vagy ty�k fogyaszt�sa azonban tilos, mert az h�trafel� r�g, elkaparja a szerencs�nket.

Ma tilos a mos�s, tereget�s, mert az valaki hal�l�t hozza. Ma tilos levinni a szemetet, mert ki�ntj�k vele a szerencs�t a h�zb�l. Azt tartj�k, a szilveszteri �lom beteljesedik, �gy ne mulassuk �t az eg�sz �jszak�t, hanem hagyjunk id�t egy j�s�lomra is! Ezen a napon nem szabad orvost h�vni, orvoshoz menni, mert akkor betegs�ggel t�ltj�k majd a k�vetkez� �vet. A szilveszter �jjel�n megf�jdul� fog valaminek a halogat�s�t jel�li, amit m�r nem szabad tov�bb g�rgetn�nk az �j esztend�ben.

Ma este szok�s az �lom�nt�s, vagy – ez az eg�szs�gre kev�sb� vesz�lyes, �m ugyanolyan hat�kony m�dszer – a faggy��nt�s. Az egyikn�l �lmot olvasztanak, a m�sikn�l gyertyafaggy�t, vagy viaszt. Mink�t elj�r�s azonos. A felmeleg�tett anyagot hideg v�zbe �ntik, �s megn�zik, milyen alakot vett fel. Az alakok form�k jellegzetess�gei utalnak a j�vend�re, a form�k egym�sut�nis�ga az id�ben el�re halad� esem�nyeket vet�ti el�re.

�jf�lkor az els� �ra�t�skor elf�jj�k a gyerty�t, �s csak az utols� �ra�t�skor gy�jtj�k meg �jra (ekkor durran a pezsg� dug�ja is!). Aki ilyenkor h�tra n�zve nem l�tja meg a saj�t �rny�k�t, az bizony megrendelheti a kopors�j�t.

T�vol l�v� szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsg�t �ntsenek ki a f�ldre – az�rt ne a h�ziak f�ltett perzsasz�nyeg�re – miel�tt a t�bbiekkel koccintana, hogy a kedvessel eg�sz �vben egy�tt maradjanak. Egyes hagyom�nyok szerint ez az�rt is hasznos, mert ha ilyenkor valamit ki�nt�nk a f�ldre, akkor "d�l a l�" eg�sz �vben.

Ezen a napon – ha h� esik – a gyermekek h�embert �p�tenek.

N�pszok�sok

�j�v napja (janu�r 1)
A t�lk�z�pre es�, kar�csonyi, �j�vi �vkezd�s a nap�v szerinti id�sz�m�t�ssal egy�tt honosodott meg Eur�p�ban, s a r�mai birodalomb�l sug�rzott sz�t. Az egys�ges janu�r elsejei �vkezd�st azonban sok n�p csak az utols� �vsz�zadokban fogadta el, haz�nkban is csak n�h�ny �vsz�zad �ta kezd�dik ezen a napon az �v.
Felt�telezhetj�k, hogy a honfoglal� magyarokn�l az �vkezd�s �szre vagy tavaszra eshetett. A nomadiz�l� p�sztorn�pekn�l a k�t id�pont jelent�s�g�t n�velte a ny�ri legel�kre vonul�s �s az �szi, t�li legel�kre, sz�ll�sra val� visszavonul�s gyakorlata. Ennek a r�gi, tavaszi-�szi �vfordul�nak eml�ke az �szi �s tavaszi p�sztor�nnepekben maradt fenn, ezek azonban egy �vezred alatt m�s jelleget �lt�ttek, "eur�pai" �nnepekk� v�ltak.
Az �vkezd� �j�vi szok�sok f�k�nt abb�l a hitb�l n�ttek ki, hogy a kezd� peri�dusokban v�gzett cselekm�nyek anal�gi�s �ton maguk ut�n vonj�k e cselekm�nyek k�s�bbi megism�tl�d�s�t, ez�rt az emberek, hogy az eg�sz �vi j� szerencs�t biztos�ts�k, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. K�zismert szok�s az is, hogy az ��vt�l hatalmas l�rma, zaj, kolompol�s k�zepette b�cs�znak el. E zajkelt�s �si oka sokf�le lehetett: a gonosz hatalmak, az ��v ki�z�se, vagy csak az �ltal�nos �nnepi f�ktelens�g.
A j�sl� szok�sok k�z� tartozik a hagymakalend�rium k�sz�t�s (12 gerezd fokhagym�ba s�t tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelel� h�napban sok es� vagy h� fog esni), a szilveszteri �lom�nt�s (a frissen �nt�tt �lom form�j�b�l j�solnak), a gomb�cf�z�s (a l�nyok pap�rszeletekre f�rfineveket �rnak, ezeket gomb�cokba dugva v�zbe dobj�k; amelyiket el�sz�r dobja fel a v�z, az lesz a le�ny j�vend� f�rj�nek a neve). 

Szilveszterhez kapcsol�d� linkek:  www.szilveszter.lap.hu, www.unnep.lap.hu