Farsang

A v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart� id�szakot h�vj�k farsangnak, amelynek h�rom utols� napja “a farsang farka” a f�kevesztett �r�m �s mulatoz�s ideje volt. Ez vid�m, tavaszel�z� �nneps�g, mely a nagyb�jttel �r v�get. A katolikus egyh�z liturgi�j�ban ez a r�videbb �vk�zi id�, ilyenkor a rem�ny sz�n�ben, z�ldben mis�zik a pap.

A t�l �s a tavasz szimbolikus k�zdelme, amely m�r az ��v temet�s�vel kezd�dik, a farsangban �r a tet�pontj�ra.  A telet jelk�pez� b�bot valami m�don elpuszt�tj�k: vagy a v�zbe “fojtj�k” vagy el�getik. Ez a t�lkihord�s, t�ltemet�s.

A Magyarorsz�gon k�zismert farsang elnevez�s a bajor-osztr�k Fasching sz�b�l ered. Ez a fogalom - ak�rcsak a karnev�l - a k�z�pkorban a b�jttel f�gg�tt �ssze, a b�jt napj�t megel�z�, h�shagy�keddi �jszaka elnevez�se volt. Ezt j�l mutatja a Fasching irodalmi form�ja, a Fastnacht (Fasten=b�jt�l�s; Nacht=�jjel). Ezt a sz�form�t �rzi a Nyitra megyei farsangi k�sz�nt� refr�nje, amelyet Kod�ly Zolt�n jegyzet fel 1909-ben: “Agyig�, agyig�, fassang, fassang!”  Az id�k folyam�n a fogalom m�r a b�jti napokat megel�z� eg�sz, m�sf�l h�napos id�szak jel�l�s�re szolg�lt. (M�s �rtelmez�s szerint a farsang neve a n�met fasen, faseln: mes�lni, pajkoss�got �zni, sz�b�l ered.)

Velenc�ben m�r Istv�n-napj�n (december 26.), Spanyolorsz�gban pedig Sebesty�n-napkor (janu�r 20.) kezd�dik a farsang, de R�m�ban csakis a hamvaz�szerd�t megel�z� 11 napot mondj�k farsangnak, illetve karnevalnak. Eredetileg maga a fogalom h�shagy� keddet jel�lte  olaszul: carne-vale=h�s, isten veled!, vagy a k�z�platinban: carne levamen=h�st�l val� tart�zkod�s).

A latinok a term�szet �jj�sz�let�s�t k�sz�nt� tavasz�nneps�ge-ket tartott�k ilyenkor. A r�gi g�r�g�k Dion�szosznak �ldoztak, m�g az �kori R�m�ban a febru�r 15-�n rendezett Lupercalia-�nne-peken kecsk�t szenteltek az isteneknek. A k�z�pkorban is tov�bb �ltek ezek az �larcos, �llatjelmezes felvonul�sok. A renesz�nsz Firenz�ben az �larcosb�lok v�dn�ke maga a v�ros�llam Medici-uralkod�ja, Lorenzo il Magnifico volt.

Dion�szosz

A r�mai farsang l�versenyeir�l (Corso) is h�res volt. P�rizsban a boeuf gras-t (k�v�r �k�r) �larcosok vezetik k�r�l a v�rosban s ezzel fejezik be a farsang �nnep�t. Spanyolorsz�g-ban, k�l�n�sen Madridban, Sevill�ban �s Cadizban rendk�v�li f�nyes �larcos felvonul�sok a divatosnak.
A N�metorsz�gban is divatos �larcos felvonul�sokr�l �s az ezekkel �sszek�t�tt pajkos-s�gokr�l elnevezt�k a h�shagy� keddet bolondok keddj�nek (Narrenfest). A n�met reform�torok majdnem �r�kre elfojtott�k e n�p�nnepeket, s csak a m�lt sz�zad elej�n kezd-t�k egyes n�met v�rosok �jra fel�leszteni; pl. M�nchen, Aachen s f�k�pp D�sseldorf.

A mai napig �rzi ezt a hagyom�nyt a Velencei karnev�l, amely k�lf�ldr�l is nagyon sok l�togat�t vonz, ez tal�n Eur�pa legh�resebb karnev�lja. Ahogy a maszk viseletb�l megsz�letett a sz�nh�z, a velencei karnev�l is azt sugallja, hogy az eg�sz vil�g nem m�s, mint hatalmas sz�nj�t�k. Farsang idej�n Velence a sz�npad, �larcosai pedig a szerepl�k.

Az �kori g�r�g kom�dia maszkjai �s a h�res velencei porcel�narcok vegy�lnek a jelenkor emblematikus figur�ival, pl.: a Csillagok h�bor�ja �rl�nyeivel.

H�res a nizzai karnev�l is, hatalmas, d�szes kocsik menet�vel vir�gok csat�j�val vonzza a l�togat�kat. A rajnai karnev�lnak, melynek hagyom�nyait 1823-ban �lesztette �jj� a k�lni polg�rs�g, m�r novemberben megkezd�dnek az el�k�sz�letei. A k�lni karnev�li trad�ci�k r�sze az �gynevezett asszonyfarsang, amikor hamvaz�szerd�n a n�k k�l�n vigass�got rendezhetnek maguknak, kiz�rva a mulatoz�sb�l a f�rfiakat.

Ausztri�ban a farsangi mulats�gok k�zpontja a karintiai Villach. Farsangszombaton az eg�sz v�ros jelmezbe, �larcokba �lt�zik, m�g a bolti elad�k is maszkok m�g� rejt�zve szolg�lj�k ki a v�s�rl�kat; a polg�rmester pedig egy napra �nnep�lyesen �tadja a hivatal�t a farsangi hercegnek, a Fidelius-nak.

A farsangot Eur�p�n k�v�l is meg�nneplik. Amerik�ban a legnagyobb m�ltra a New Orleans-i karnev�l tekint, de a legl�tv�nyosabb a Rio de Janeiro-i, amely egy h�tig is eltart. B�vebben a ri�i karnev�lr�l: http://www.die-seite.at/special/rio/rio.htm http://www.carnaval.com/cityguides/brazil/rio/in_riocarn.htm

A brazilok szerint ez a vil�g legnagyobb �nnepe, melyre minden �vben 300. 000 turista �rkezik. A karnev�l egyben verseny a legjobb szambaiskol�k k�z�tt. A karnev�li felvonul�s utc�ja a "Sambadron", amely 1700 m�ter hossz� �s 60. 000 n�z�nek biztos�t helyet. Az el�k�sz�letek egy �vig is eltartanak.     A t�ncosok rengeteget gyakorolnak, a varr�n�k h�napokon �t k�sz�tik a jelmezeket, kalapokat �s m�g tov�bbi 1500 ember dolgozik a szambaiskol�k siker��rt. A par�d� bel�p�i nagyon dr�g�k, de aki ezt nem engedheti meg mag�nak, nem kell b�nk�dnia. Rio utc�it tombol� brazilok �radata t�lti be: �k �gy �nneplik t�nccal, mulatoz�ssal a brazil farsangot, a ri�i karnev�lt.

A farsang
A farsang hossza �vr�l-�vre v�ltozik, mivel z�r�napja a h�sv�t id�pontj�hoz k�t�dik. V�zkeresztt�l (janu�r 6.) a h�sv�tot megel�z� 40 napos nagyb�jt kezdet�ig, azaz hamvaz�szerd�ig tart. Farsang a tavaszv�r�s pog�nykori, igen v�ltozatos k�pet mutat� �nnepeib�l n�tt ki, gyakorlatilag a zajos mulatoz�s, a tr�facsin�l�s, bolondoz�s, eszem-iszom �s az advent lez�rul�s�val, a p�rkeres�s, udvarl�s id�szaka. Magyarorsz�gon a farsangi szok�sok a k�z�pkorban honosodtak meg, �s sz�mos idegen n�p hat�sa �rv�nyes�lt benn�k. A v�rosi polg�rs�g els�sorban a n�met hagyom�nyokat vette �t (erre utal az elnevez�s is az olasz "carneval" helyett), m�g az arisztokr�cia k�r�ben az it�liai �s francia szok�sok terjedtek ink�bb el. De fellelhet�k pog�ny germ�n vagy �ppen �kori g�r�g, r�mai mot�vumok is.
Maga a sz� n�met eredet�, "faseln" jelent�se fecsegni.
Ebben az id�szak�ban m�r az �kori R�m�ban is rendeztek �larcos felvonul�sokat, zen�s t�ncmulats�gokat, �gynevezett Saturnalia �nnepet, a t�ltemet�s-tavaszv�r�s jegy�ben. A mulats�gok egy �ll� h�tig tartottak, a szeg�nyeket megvend�gelt�k, a csal�dtagok aj�nd�kokat adtak egym�snak. Ilyenkor rendezt�k a kedvelt gladi�tor viadalokat is. Latin nyelvter�leten a 'carneval' sz� a farsang megfelel�je, jelent�se a h�s elhagy�sa. M�s magyar�zatok szerint azt a d�szes szekeret nevezt�k carrus navalisnak, amelyet egykoron vid�m, �larcos menet tolt v�gig R�ma utc�in, innen a karnev�l elnevez�s.

N�pszok�sok

Farsang (V�zkereszt - Hamvaz�szerda)
A farsangi �nnepk�r legfelt�n�bb mozzanata a jelmezes-�larcos alakoskod�s. A XV. sz�zad �ta sz�lnak az adatok a f�rfi-n�i ruhacser�r�l, �larcvisel�sr�l, az �llatalakoskod�sok k�l�nb�z� form�ir�l. A kir�lyi udvart�l a kis falvakig minden�tt farsangoltak haz�nkban. A XVI. sz�zadt�l eml�tik Cibere �s Konc, vagyis a B�jti �telek �s a H�s�telek tr�f�s k�zdelm�t is.
Napjaink legl�tv�nyosabb farsangi alakoskod�sa a Moh�cson lak� d�lszl�vok csoportos bus�j�r�sa. E bus�k f�b�l faragott �larcokban jelennek meg, mozg�suk, viselked�s�k ritu�lisan meg van szabva. A bus��larcot eredetileg csak a feln�tt sok�c f�rfiaknak volt szabad fel�lteni�k, a leg�nyek m�sfajta �larcot viseltek.
Az farsangi alakoskod�k �ltal�ban kis p�rbesz�des jeleneteket is el�adnak, ilyenkor ker�l sz�nre a tr�f�s halottasj�t�k vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas j�t�kok k�z�l legl�tv�nyosabb a nyugatdun�nt�li r�nkh�z�ssal �sszek�t�tt m�kah�zass�g. A kid�nt�tt f�t h�zt�k v�gig az �ton a le�nyokb�l, leg�nyekb�l �ll� p�rok. A menet k�zben boh�k�s esk�v� j�tsz�dott le. A r�nkh�z�st olyankor rendezt�k meg, mikor a k�zs�gben abban az �vben nem volt lakodalom.
R�gebben az orsz�g sok r�sz�n szok�s volt h�shagy�kedden a p�rt�ban maradt le�nyokkal tusk�t h�zatni.
Szok�sos volt a farsang idej�n a l�nyok, asszonyok k�l�n farsangol�sa is.
A farsang gondolatk�re els�sorban a h�zass�g t�m�ja k�r�l forgott. Azokat a l�nyokat, akik p�rt�ban maradtak, farsang v�g�n szok�s volt kics�folni. Szatm�rban pl. kong�ztak: h�shagy�kedden a p�rt�ban maradt l�nyok ablaka alatt pl�hdarabokat �t�gettek a fi�k.
Zoborvid�ken a farsang utols� el�tti vas�rnapj�t Talalaj-vas�rnapnak (talalaj-vas�rnapi �nekek), m�g farsang vas�rnapj�t Sard�-vas�rnapnak nevezt�k (sard�z�s).

Farsanghoz kapcsol�d� linkek: www.unnep.lap.hu,